Poor convergence between local traditional farmers and conservationists on which species to protect locally

• Published in: People and nature (Hoboken, N.J.) Vol. 6; no. 4; pp. 1421 - 1434
• Main Authors: Ulicsni, Viktor, Molnár, Zsolt, Szentirmai, István, Babai, Dániel
• Format: Journal Article
• Language: English
• Published: London John Wiley & Sons, Inc 01.08.2024; Wiley
• Subjects: Animal species; Central Europe; Community; Conservation; cultural landscapes; Ecosystems; farmer interviews; Farmers; Land use; Local communities; National parks; Natural resources; Population decline; Protected species; species conservation preferences; Taboos; Taxa; Taxonomy; Traditional farming; Trends; Wildlife conservation; Hungary; Central Europe; Slovenia
• ISSN: 2575-8314; 2575-8314
• DOI: 10.1002/pan3.10650

Locals engaged in traditional farming and possessing traditional ecological knowledge consider certain species worthy of protection, as do official nature conservationists, although the sets of taxa may not be identical. Exploring the relationship between the two sets of taxa could bring many practical benefits, yet the literature on this subject is scarce. For more efficient conservation and better engagement and knowledge co‐production with locals, it is necessary to understand the principles, preferences and worldviews of the two knowledge systems, and the drivers behind the choices of which animal species to protect. We examined which animal species traditional farmers and conservationists wish to protect, and why. We also examined whether there is a correlation between the extent of farmers' ecological knowledge and the number of species they regard as needing protection. In the case of the species that conservationists consider most in need of protection, we also enquired how knowledgeable local farmers are about these species. Our research was carried out in two adjacent protected sites in Central Europe along the Slovenian‐Hungarian border. We conducted 20 structured interviews with traditional farmers at each of the two sites (40 altogether), and 23 with local conservationists. Both conservationists and local farmers predominantly mentioned the protection of species that do not provide a tangible economic benefit to farmers and that show a declining population trend. Local farmers with greater species knowledge did not know significantly more than those with less knowledge about the species to be protected, nor did they list more legally protected species. The preliminary assumption of the conservationists was that the locals knew the species and listed the ones to be protected for essentially functional reasons (e.g. usefulness). By contrast, it was found that many more aspects (e.g. population trends, appearance) also had a significant impact. Once the boundaries between the two knowledge systems are removed, collaboration between the stakeholder groups can facilitate the protection of natural assets and local communities. We consider it the responsibility of conservationists (together with ethnoecologists and other researchers) to ensure that these preferences are properly understood for the benefit of conservation and local communities. Read the free Plain Language Summary for this article on the Journal blog. Összefoglaló Külterjes gazdálkodást folytató és hagyományos ökológiai tudással bíró emberek bizonyos fajokat vagy egyéb taxonokat ugyanúgy védelemre érdemesnek tartanak, mint a hivatásos természetvédelem, bár a két csoport által védelemre javasolt taxonok köre nem feltétlenül azonos. A két érdekcsoport által megnevezett taxonok közötti viszonyrendszer feltárása számos gyakorlati előnnyel járhat, azonban a témával kapcsolatos szakirodalom különösen korlátozott. A hatékonyabb természetvédelem, valamint a két érdekcsoport közötti jobb együttműködés és a közös tudásalkotás érdekében érdemes megismerni a két tudásrendszer képviselőinek a vadon élő állatok állományaival kapcsolatos percepcióit, preferenciáit, valamint a védelemre érdemesnek tartott fajok kiválasztásának mozgatórugóit. Megvizsgáltuk, hogy a külterjes gazdálkodók és a természetvédelmi szakemberek mely állatfajokat kívánják védeni, és miért. Azt is vizsgáltuk, hogy van‐e összefüggés a gazdák ökológiai ismereteinek mértéke és az általuk védendőnek tartott fajok száma között. Vizsgáltuk továbbá a természetvédelmi szakemberek által leginkább védelemre érdemesnek tartott fajok esetében, hogy a helyi gazdák mennyire ismerik azokat. Kutatásunkat két szomszédos dombvidéki védett területen végeztük a magyarországi Őrségben és a szlovéniai Goričko régióban. Mindkét helyszínen 20 strukturált interjút készítettünk külterjes gazdálkodókkal (összesen 40‐et), további 23‐at pedig helyi természetvédelmi szakemberekkel. Mind a természetvédelmi szakemberek, mind a helyi gazdálkodók túlnyomórészt olyan fajok védelmét említették, amelyek nem jelentenek kézzelfogható gazdasági hasznot a gazdálkodók számára, és amelyek helyi populációi csökkenő tendenciát mutatnak. A nagyobb fajismerettel rendelkező helyi gazdálkodók nem tudtak szignifikánsan többet az általuk védelemre érdemesnek tartott fajokról, mint a kevésbé tájékozottak, és nem is soroltak fel több jogilag védett fajt. A természetvédelmi szakemberek előzetes feltételezése az volt, hogy a gazdák esetében alapvetően funkcionális szempontok (pl. hasznosság) határozzák meg a véleményük szerint védendő taxonok körét. Ezzel szemben kiderült, hogy sokkal több szempont (pl. állománytrend, külső megjelenés) is jelentősen befolyásolta a gazdák listájának kialakítását. A két tudásrendszer és érdekcsoport közötti kommunikáció, illetve együttműködés egyaránt elősegítheti a természeti értékek és a helyi közösségek védelmét. Úgy véljük elsősorban a természetvédelmi szakemberek felelőssége (az etnoökológusokkal és más kutatókkal együtt) annak biztosítása, hogy ezeket a helyi preferenciákat a természetvédelem és a helyi közösségek érdekében megismerjék. Read the free Plain Language Summary for this article on the Journal blog.