A Callitriche brutia komplex tagjai (C. hamulata, C. brutia subsp. brutia és subsp. naftolskyi) Magyarországon

• Published in: Kitaibelia Vol. 30; no. 1; pp. 77 - 88
• Main Authors: Mesterházy, Attila, Takács, Attila, Lukács, Balázs András, Süveges, Kristóf
• Format: Journal Article
• Language: Hungarian
• Published: 27.06.2025
• ISSN: 1219-9672; 2064-4507
• DOI: 10.17542/kit.30.069

This article summarizes the recent occurrences of taxa of the C. brutia complex in Hungary. Formerly, C. hamulata was known from Hungary based on a specimen of uncertain origin from Vas County. The first confirmed record of the species date back to 2014, since then it has been found from from a total of 4 localities in streams in Western Transdanubia and along the Danube. The first detec­tion of C. brutia subsp. brutia was in 2016 in the Kunkápolnás marsh of the Hortobágy region, and since then the subspecies has been spreading in the area. The subsp. naftolsky was found in 2024 in a terres­trial form in a saltwater marsh in the Dél-Tiszántúl region. While C. hamulata is probably a native member of the Hungarian flora, the two subspecies of C. brutia may have colonised more recently, probably introduced by birds. Their colonisation may be related to the ongoing climate change, which has resulted in the introduction of plants from the Mediterranean region, often by natural means. A cikk összefoglalja a C. brutia komplex közelmúltban előkerült taxonjainak hazai előfordulásait. A C. hamulata korábban Magyarországról egy bizonytalan eredetű vas megyei példány alapján volt ismert. A faj első biztos észlelése 2014-ben történt, azóta a Nyugat-Dunántúl patakjaiból és a Duna folyam szegélyéből összesen 4 helyről került elő. A C. brutia subsp. brutia első megfigyelése a Hortobágyon 2016-ban volt a Kunkápolnási-mocsárban, azóta az alfaj a térségben terjedőben van. A subsp. naftolsky 2024-ben került elő a Dél-Tiszántúl egyik szikes mocsarából szárazföldi alakban. Míg a C. hamulata valószínűleg őshonos tagja a magyar flórának, addig a C. brutia két alfaja a közelmúltban telepedhetett meg, feltehetően madarak által behurcolva. Betelepülésük összefügghet azzal a jelenleg zajló folyamattal, hogy a klímaváltozás során a Mediterrán régióból – gyakran természetes úton – nö­vények jelennek meg és terjednek a Tiszántúlon.